freedom.

Szemed zöld, mint lágy tavasszal az orgona levele,
huncut fényű, szerelmed legszebb fegyvere,
amitől gondolatok születnek és halnak meg hirtelen,
amitől lelkem megpihen gyönyörű szép szíveden.

Szemed zöld, de egy selymes szín, az édes barna,
mint cukrász a csokoládékrémet nevetve megkavarja,
úgy csurran-cseppen bele a drága pici zöldbe,
úgy, mint ágak a lombot úgy öleli, fogja körbe.

Szemed zöld, mibe fényét a smaragdtól lopták angyalok,
elcsenték, tekintetedbe rejtették, azóta úgy ragyog,
ahogy a drágakőben egykor hideg tűzként égett,
ahogy talán régen egy pogány istennő koronájában fénylett.

Szemed zöld, pillantásával is úgy simogat engem,
mint kacér varázslat, s én tőle minden elfeledtem,
éppen úgy, bíztat tündérporával és melegségével,
éppen úgy, mint az Esthajnalcsillag állhatatos hűségével.

Szemed zöld, s én tekinteted szabad rabja lettem,
mindenem neked adom, mert megtaláltam, amit kerestem;
benned látom a jelenem, a jövőm, mert a múlt,
ahogyan egyszer volt, elveszett, mikor veled szerelem gyúlt.

♥