Akármi is történjen, soha nem akarom elfelejteni, milyen érzés vele lenni. Az érintését, az ízét, még az illatát is olyan mélyen a lelkembe akartam égetni, hogy senki, senki ne vehesse el tőlem.

Engedd el. Ne ragaszkodj semmihez, hagyd, hogy az Élet mindent az útjára pakoljon. Ha nem követelőzöl, ha nincs kapkodás, tökéletesen összerakja a következő lépéseket, neked csak bíznod kell benne, és lépni nagyokat. Ne legyen energiád kontrollálni a jövőt, vagy a következő lépést fürkészni. Nem megy, és nem is fog menni, ne is akard, hiszen az nem a te dolgod. Annyi kell csak, hogy hallgass az érzéseidre, azok után menj, és tudd, hogy az Élet majd szépen hoz mindent, ha pedig élvezed a pillanatot, és nem a következőn agyalsz, minden a helyére fog kerülni, mert bízol abban, hogy ez nem is lehet másképp.

Én egy dolgot megtanultam az évek során: minden ember tekintete árulkodik. Lehet, hogy nyugalmat akarsz, lehet, hogy bosszút forralsz. Lehet, hogy látszólag a világon semmi bajod, de a szemek mindent elárulnak rólad..

Fontos vagy. Mert vagy. Csendes érkezés, boldog ébredés, puha ölelés, izgalmas felfedezés, szelíd érintés, lágy dallam, könnyed szárnyalás, valóra váló csoda. Vagy napfény, víz, levegő, illat, íz, szín, kávé, mézescsók, magasság, mélység, távolság, közelség.

A nő akkor válik nővé, ha van mellette egy igazi férfi, aki engedi, hogy a nőiesség felszabadulhasson. A nő akkor lesz nő, amikor érzi a szeretetet, és az érzelmi biztonságot, amit a férfi ad. Ekkor kinyílik nőiessége, mint egy csodás virág. A nő akkor boldog, ha szeretik és ezt viszonozva szerethet. A nő annyira nő, amennyire férfi a férfi, aki mellette van. Ha egy nőt nem ragyogtatsz minden nap, nem is vagy igazi férfi...

 

Hiába vársz a szőke hercegre, ha egyszer eljön, úgyis kiderül, hogy nem különb mint a többi..

A fájdalom együtt jár a törődéssel. Nem lehet úgy szeretni valakit, hogy ne legyél nyitott valamennyire a gondjaira, félelmeire.

/ Doktor House /

Az egymásra figyelés elve azt jelenti, hogy kölcsönösen felismerjük a másikban, hogy milyen hangulatban van, mit szeretne, és hogy jó-e az neki..

Mert a végén, amikor valakit elveszítesz, minden gyertya, minden ima hiábavaló lesz, mert az egyetlen dolog, amid marad, az a lyuk az életedben, ahol az a valaki, akivel törődtél, létezett.

( Vámpírnaplók )

 

Van aki lenéz, van aki utál de nem is akarok megfelelni már, az én világomba csak az fér bele ki mellettem áll, el nem enged. aki elfordul menjen, nekem nem kell, úgyis kerek a világ ha nem mindenki kedvel !

Az ember legérzékenyebb szerve a szív. Egy szótól képes összetörni, egy pillantástól megremegni, egy érintéstől megállni és egy sóhajtástól újra verni.

A szívem azt súgja: akarom! Az eszem azt kiáltja: nem lehet! Végül az ész megadja magát, és a képzelet szárnyra kel.

/ Penumbra /

A múlt olyan, mint egy törött tükör kirakósa: megvágod magad, ahogy megpróbálod a darabjait összeilleszteni. A tükörkép eltorzul, és te vele változol.

/ Max Payne /

Azt szokták mondani: "Hallgass a szívedre!". De mi van, ha a szíved mindig ugyanazt a baromságot mondja újra és újra? Mi van, ha nem hagyatkozhatunk a szívünkre? Ha nekünk az eszünkre kellene hallgatnunk?

Még mindig mosolyog rám, még mindig beszélünk. Még mindig szeretem. Tudom, hogy ő is tudja és én is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt. Amikor rámosolygok, egy világ dől össze bennem, mert nem lehetek mellette, nem lehetek a szívében...csak a gondolatai halvány fényében..

Némán bolyongok ebben a világban, minden nap egyre távolabb. Nem tudom mitől távolodok, de lelkem tükre egyre vékonyabb és homályosabb. Este mikor a naplementében haza menekülök, Te vagy ki megtisztítja tükröm, s selymes kezeivel törékenyen fogja. Ilyenkor halkul el a moraj, és ragyog neked szemem, s csak azt súgja szeret téged.!

/ Tőle♥ /

Vannak pillanatok az életben, amikor egész egyszerűen el kell veszítenünk a fejünket. Ezekre a pillanatokra fogunk valószínűleg örökké emlékezni.

Miért van az, ha az egyik ember épít egy falat, a másik azonnal tudni akarja, mi van a túlsó oldalán?

/ George R. R. Martin /

Lelkembe jutsz... Mert amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz". Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt. A lelkemben.

/ Csitáry-Hock Tamás /

Vajon a szerelemtől hülyül el az ember, vagy csak a hülyék lesznek szerelmesek?

/ Orhan Pamuk /