Lehet
hogy tönkre teszi a cipőidet, a kertet, a bőröndöd, a berendezéseid, de
soha nem árt a szívednek. Foltokat hagy a ruhádon, viszont boldogságot a
lelkedben!
2013. április 20., szombat
És nehéz, nagyon nehéz lesz velem. Pedig azt gondolod, te vagy, akivel
ez lehetetlen. Én meg, hogy mindez mennyire halhatatlan. Aztán
szándékosan lecsókolom a füstöt a szádról, mert már valóban könnyen megy
az, hogy érintelek. Annyi idő után. Először. Annyi idő után. Újra.
Benned én lüktetek. Én vagyok a párnád. Én vagyok a súly a szendergő
pillákon. Én vagyok talán az egyetlen leküzdhetetlen félelmed.
2013. április 9., kedd
2013. március 29., péntek
Kell a tükör... Hogy lásd magad. Mert gondolhatsz magadról bármit,
hiheted magad szépnek, csúnyának, amíg nem állsz szembe a tükörrel, nem
fogod tudni, mi az igazság. És hiheted magad jónak vagy rossznak,
okosnak vagy butának, ezt sem tudod eldönteni, amíg nem nézel a tükörbe.
A tükörbe, aki őszintén figyel rád, és elmondja, mit lát. Aki nem azt
mondja, amit hallani szeretnél, hanem azt, amit lát. Amit érez. És ha
hiszel neki, ha bízol benne, akkor tudod meg valójában, milyen vagy...
tőle. A Másiktól. A lélektükörtől.
/ Csitáry-Hock Tamás /
2013. március 28., csütörtök
Tudod,
mit mondok neked? Örülj, amikor hisztizünk! Becsüld meg a veszekedést,
és szokj hozzá, hogy mi, nők, nem tudunk olyan hanyagul legyinteni, mint
ti, férfiak. Fogadd el. Nekünk ki kell mondani a problémákat. Tudod,
mitől félj? Amikor már nem veszekszünk. Amikor legbelül már nagyon rég
forr valami. Öntudat, talpra állás, erő. Tudod, mikor a legerősebb és
legveszélyesebb egy nő? Amikor hallgat..
2013. március 27., szerda
Nem hiába mondják: a szem a lélek tükre.
Láthatom benne azt, amit a tulajdonosa érez.
Látom a szemében, ha szeret. Látom, ha gyűlöl.
Azt is, ha közömbös. Látom, ha nyugodt és látom, ha ideges.
Látom, ha üres. Látom, ha boldog.
A szemekben láthatom, ha valaki szenved, még ha az arca mosolyog is.
Láthatom azt is, ha valójában örül valaminek.
A szemekben mindent láthatok. A szemekben észrevehetem magam vagy épp ellenségre találok.
És én sem vagyok más. A szemeim csillognak, ha boldog vagyok.
A szemeim mosolyognak, ha mosolyog a lelkem. A szemeim sírnak, ha szomorú vagyok.
A szemeim mindent tükröznek a külvilág felé.
Ha néha még rejtegetném is.
A szemeim mindent elárulnak.
És a szemeim becsukódnak, ha többet nem akarok látni..
2013. március 23., szombat
2013. március 18., hétfő
A nő erősebb nálad, függetlenül attól, milyen szabadságjogai vannak;
erősebb, mert te mindig kívánod őt, ő pedig csak időnként téged. Erősebb
nálad, mert szebb és igényesebb. Erősebb nálad, mert te gyöngébb vagy
nála. Mert ha ütöd, neked fáj; ha bünteted, te szenvedsz; ha elhagyod,
te vagy elhagyott; ha boldoggá teszed, ő lesz boldog, és ha
boldogtalanná teszed, te leszel boldogtalan.
2013. március 10., vasárnap
Szeretnék ragyogni, megint. Úgy, ahogy más ragyogtat, úgy, amire egyedül
nem vagyok képes. Vágyom rá. Tényleg. Szeretni, ölelni, érezni, tudni,
hogy szeret. Nagyon. Közben meg nem. Menekülnék, harcolnék ellene,
kihagynám, átlépném, elengedném, mert félek, csak mindent elront. Közben
meg tudom, hogy aki szeret, csak jót akar. Inkább többé tesz, erősebbé,
színesebbé, boldogabbá, ragyogóbbá, és tudod mit? Legyőzhetetlenné.
Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar
lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel
belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a
figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól
jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak
úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy,
hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az
sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni
nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de
csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp.
Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok
mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami
ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az
van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak
gyerekes és szükségtelen játszma.
2013. február 11., hétfő
Két olyan pillanatunk van, ami egészen biztosan egyszeri és
megismételhetetlen. Az első és az utolsó szívdobbanás. De a kettő
között... a kettő között még lehet egy harmadik. Van egy harmadik,
amiért értelmet kap a másik kettő. Az a pillanat, amikor találkozol
Vele, a szemébe nézel, és meglátod benne mindazt, amiért értelmet kap a
másik kettő. Amikor megérzed, hogy van értelme. Mindennek. Az Életnek, a
szépségeknek, a világnak. Az a két másik pillanat ettől kap értelmet.
/ Csitáry-Hock Tamás /
2013. február 4., hétfő
Mellette lenni, menni előre, csinálni, élni, boldogan, kéz a kézben. Nem
felállni, nem feladni, de szeretni, csak annyira, amennyire kell. Nem
túlzásba vinni, megölelni, átkarolni, de csak annyira, ami nem fojtja
meg. Odafigyelni, nem megölni, szárnyalni hagyni, mert aki a tiéd, az
úgyis visszarepül, hiszen tudja, nálad jobbat úgysem találhat. Vagyis
de, találhat. Tudod mit. Találjon is. Akit vinni tudnak, azt vigyék is,
mert köze nincs hozzád, és az csak azt jelenti, hogy még ettől is jobbat
kapsz majd. Egyszer, valamikor. Lehet, hogy nem most, de addig is
élvezd, hogy szórakoztatnak. Mert bizony fognak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



















