Akit az Isten neked szánt, azt még az Ördög is utánad tolja talicskán..
2013. február 21., csütörtök
2013. február 11., hétfő
Két olyan pillanatunk van, ami egészen biztosan egyszeri és
megismételhetetlen. Az első és az utolsó szívdobbanás. De a kettő
között... a kettő között még lehet egy harmadik. Van egy harmadik,
amiért értelmet kap a másik kettő. Az a pillanat, amikor találkozol
Vele, a szemébe nézel, és meglátod benne mindazt, amiért értelmet kap a
másik kettő. Amikor megérzed, hogy van értelme. Mindennek. Az Életnek, a
szépségeknek, a világnak. Az a két másik pillanat ettől kap értelmet.
/ Csitáry-Hock Tamás /
2013. február 4., hétfő
Mellette lenni, menni előre, csinálni, élni, boldogan, kéz a kézben. Nem
felállni, nem feladni, de szeretni, csak annyira, amennyire kell. Nem
túlzásba vinni, megölelni, átkarolni, de csak annyira, ami nem fojtja
meg. Odafigyelni, nem megölni, szárnyalni hagyni, mert aki a tiéd, az
úgyis visszarepül, hiszen tudja, nálad jobbat úgysem találhat. Vagyis
de, találhat. Tudod mit. Találjon is. Akit vinni tudnak, azt vigyék is,
mert köze nincs hozzád, és az csak azt jelenti, hogy még ettől is jobbat
kapsz majd. Egyszer, valamikor. Lehet, hogy nem most, de addig is
élvezd, hogy szórakoztatnak. Mert bizony fognak.
2013. január 27., vasárnap
Néha, akit a legjobban szeretünk, úgy suhan el mellettünk az életben,
mintha egy szembejövő gyorsvonat lehúzott ablakában állna. Te jobbra
robogsz, ő balra, éppen csak integettek egymásnak, dobogó szívvel: -
Szervusz!... Szervusz!... Vagy Még?... Én is vagyok!... Isten veled!...
Mikor találkozunk?...
A választ már nem hallod..
A választ már nem hallod..
Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem
kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem
akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy
megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem,
inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így
akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne
nézz.
2013. január 25., péntek
Ahogy
egyre inkább megismersz valakit, minden külső tulajdonsága apránként
elhalványul. Már nem számít, milyen színű a haja, vagy hogy milyen magas
- idővel sokkal inkább a lelkét figyeled, nem a külsejét. Ezért mondják
azt, hogy igazán a másik ember belsőjébe szeretünk bele; a külseje után
persze vágyakozhatunk, tetszhet nagyon a szeme vagy az izmos hasa, de
ezeket csak a szemeddel szereted, nem a szíveddel! Mikor úgy igazán
megismersz és megszeretsz valakit, minden külső hiányossága vagy hibája
eltűnik. Ez a szeretet lényege - a tökéletlenségek mögött meglátni
valakiben a szépséget.
2013. január 18., péntek
2013. január 14., hétfő
Bocsánatot kérni, vagy megbocsátani. Változni, vagy változtatni.
Elengedni, vagy magunkhoz ölelni. Barátságot, vagy szerelmet választani.
A döntés mindig nehéz. Tagadni az érzéseket lehet,de nem éri meg.
Próbálkozni, élni, szeretni és elengedni kell azt, aminek mennie kell.
Talán ennyi az élet titka.
Azért fényképezünk, mert nem tudunk beletörődni, hogy minden elmúlik,
hogy lehetetlen megismételni egy már átélt pillanatot. Azért
fényképezünk, mert tudjuk magunkról, hogy felejtünk.
( fotóim. )
2013. január 9., szerda
Játszd velem a legszebb társasjátékot. Játssz velem boldogságot. Mert
egyedül nem tudok. Mert nélküled nem tudok. Mert nem lehet. Mert a
boldogjátékhoz két ember kell. A játékszabály egyszerű. Csak adni kell. A
szívünket. Egymásnak. Mindig adni, mindig kapni. Így válik egész
életünk egyetlen nagy karácsonnyá. Játssz velem.
/ Csitáry-Hock Tamás /
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
















