Lelkembe jutsz... Mert amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz".
Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak
egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem
gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem
itt. A lelkemben.
/ Csitáry-Hock Tamás /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése